Gyógytorna

A gyógytorna-fizioterápia egy gyűjtőfogalom, melybe tulajdonképpen az összes konzervatív, mozgásszervi terápiás rendszer, iskola beletartozik.

Gyógytorna alatt sokan mégis inkább a klasszikus csoportos vagy egyéni tornán alapuló kezeléseket értik. Ehhez az értelmezéshez legközelebb álló, izomerősítésen, aktív mobilizáción alapuló tornát elsősorban tartásproblémák, Scheuermann kór és gerincferdülés esetén alkalmazunk, a speciális Schroth-torna kiegészítéseként.

Gyógytorna gyakorlatokat a sportsérülések, műtét utáni állapotok rehabilitációja során is rendszeresen alkalmazunk.

Nyak- hát- és derékfájás, valamint gerincsérv (porckorongsérv) esetén az izomerősítésen alapuló gyógytorna szakirodalmi támogatottsága - a közhiedelemmel ellentétben - meglehetősen limitált. Gerincbántalmak esetén elsősorban a mechanikai mozgásszervi terápiák (McKenzie-terápia; Mulligan manuálterápia; Orosz, orvosi manuálterápia) rendszerét használjuk és csak ritkán, klinikailag indokolt esetben alkalmazunk gyógytorna gyakorlatokat. Ebben az esetben elsősorban a Stuart McGill kanadai biomechanikus nevéhez köthető stabilizáló tornát, illetve az ausztrál gyógytornászok által kidolgozott szegmentális stabilizáló tornát végeztetjük.

A kezelés az alábbi betegségekre nyújt megoldást: